Ljubljana a Szlovén Köztársaság fővárosa, a legfiatalabb (1991. 06. 25. óta) és legalacsonyabb népességszámú a közép európai fővárosok között. Szlovénia földrajzi középpontjában, 275 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály és Ljubljanai mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében, a Ljubljanica folyó (ami a Szávába ömlik) partján helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

Története

Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén, később illír és kelta lakosai voltak a területnek. Augustus császár idejében római légiósok foglalták el a várost, majd megalapították Emona nevű római települést, amelyet a Borostyánkő út is érintett. Az 5. században Attila hun király seregei feldúlták és elpusztították a várost. Az ezt követő időszakban szlávok népesítik be, a szlovén törzsek egyre nagyobb települést hoztak létre. 1144-ben említik először az írásos dokumentumok. 1244 körül a Spanheimerek városi rangra emelték a települést. 1461-ben vált püspöki székhellyé. A század a kulturális fellendülés kora, bár a török veszedelem beárnyékolta azt. A 18. században a város túlnőtt önmagán, és a folyó bal partján is terjeszkedni kezdett, a régi városfalakat lebontották, barokk stílusú épületeket emeltek. Napóleon rövid ideig uralta a várost, majd itt ült össze a Szent szövetség kongresszusa 1821-ben. 1846-ban épült meg Ljubljana érintésével a Bécs Trieszt vasútvonal. Az 1895-ös súlyos földrengés nagy pusztítást végzett, de új lendületet is adott az újjáépítésnek és fejlődésnek. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a háborús viszályokból a legszerencsésebben. Szlovénia lett 1990 tavaszán az első olyan Jugoszláv köztársaság, amely szabad választásokat tartott, majd a következő év decemberében a választók 90 százaléka a függetlenség mellet döntött, és az ország 1991. június 25-én kivonult a Jugoszláv föderációból.

Ljublaja (a korábbi Laibach) 300 ezer lakosával Európa legkisebb fővárosi közé tartozik. Kulturált, nem túl zsúfolt város, de mindent megtalálunk itt, amit egy fővárostól elvárhatunk: történelmi belváros, pezsgő életű egyetemi negyed, évszázados emlékek és parkok. A kis területen fekvő óváros a várhegy lábánál, a Ljubljanica folyócska két partján terül el. A római kor emlékei lépten-nyomon előtűnnek. A dóm falában lévő barokk eredetű Piéta-fülke alatt is láthatunk egy római sírkövet. A középkorban a főként a vár és a püspökség révén volt jelentős település. A város a barokk időkben indult virágzásnak, legszebb műemlékei is ebből a korból származnak. Szinte mindegyiket olasz művész tervezte, illetve készítette. Ezek közé tartozik a városháza előtti téren álló díszkút is, amit Robba készített, és a három fő krajnai folyót személyesíti meg.(Száva, Dráva, Isonzó) A város legszebb templomát, az Orsolyita templomot is ismeretlen olasz építész tervezte, amely 1718-48 között épült fel. A dómot Andrea Pozzo építette 1701-08-as években. A Ljubljanica folyót számos híd íveli át, ezek közt az egyik leglátványosabb az 1895-ös földrengés után újjáépült Hármas híd. A kis folyócska sok gondot okozott korábban a városnak, ezért 1895 után kezdődő nagy városrendezése alkalmával kő- és betonfalak közé szorították.

Közlekedés

A közlekedési szabályok betartását Szlovéniában szigorúan veszik, a határtól a nagyobb városok felé vezető utakon gyakran találkozhatunk forgalomellenőrzéssel. A főbb útvonalakon néhol lakott területen is engedélyezik a 70 km/h sebességet, de a feloldás után előfordulhat sebességmérés. Viszonylag enyhe szabálysértések esetén is magas büntetéssel kell számolni, de 8 napon belül csak a büntetési tétel fele fizetendő. Felhívjuk az utazók figyelmét, hogy amennyiben szabálysértést követtek el, igyekezzenek minél hamarabb befizetni a csekket a postán (ehhez segítséget lehet kérni a rendőrségtől), mert ha aznap ezt nem tudják megoldani, a rendőrség visszatarthatja a külföldiek útlevelét és másnap szabálysértési eljárás keretében, a büntetési tétel még emelkedhet is az eljárási költségek miatt.

Az ország autópályái lassan, de folyamatosan épülnek, elsősorban az Olaszország és Ausztria felé vezető szakaszon. A díjak viszonylag alacsonyak, de az inflációval arányosan nőnek. November 15 – március 15 között kötelező a téli gumi használata és előírás a hólánc megléte is (időnként ellenőrzik a határátlépéskor). A közutak állapota egészen jó minőségű, az autópályák és a kerékpárhálózat jól kiépültek. A városok között megfelelő a buszközlekedés, a vasútvonal pedig gyönyörű tájakon halad át, érdemes vonatozni. Autó bérelhető.

Parkolás

Ljubljana belvárosában 2001-től jelentősen megszigorították a parkolási feltételeket, sárga, kék és fehér zónára osztva fel a parkolóhelyeket. A sárga és a kék zónában csak parkolójeggyel lehet parkolni, a kék táblával jelzett sétáló övezetben még azzal sem. A rend betartását gyakran ellenőrzik, kerékbilincs felszerelésével is számolni kell a szabálytalankodóknak.

Közbiztonság

Szlovéniában a közbiztonság jónak mondható, de forgalmas helyeken értékeikre fokozottabban vigyázzanak. Biztonságos ország. Általában a német nyelvet ismerik többen, de egy kis orosz nyelvtudással is elboldogulhatunk.

Utazás

Az Európai Unió irányelveivel összhangban Az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira a Szlovén Köztársaságban a következő beutazási és tartózkodási szabályok vonatkoznak: A Szlovén Köztársaságba érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal szabadon beléphetnek bármilyen (átutazás, turizmus, vagy akár munkavállalás, tanulmányok folytatása, letelepedés) célból.

Biztosítás

A két ország között működik az egészségbiztosítási egyezmény, de hasznos, ha a beutazók utasbiztosítás is kötnek. Hosszabb gyógykezelésnél szükség van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyeztetésére szlovén partnerével.

Gasztronómia

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei is erősen befolyásolják. Jellegzetes ételeik: a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumplis gombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Szintén Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirkepaprikás). A helyi vörös- és fehérborok finomak, de kedvelt a zganje (brandy) és a sör is. A zlikrofi (sajtos, sonkás, snidlinges ravioli), a gibanica (dióval, almával, túróval, mákkal, lekvárral töltött rétesféle). A zganje (különböző gyümölcsökből készült pálinka), a Zlata Radgonska Penina habzóbor.
Forrás: ljubljana.hu